Úgy csókolsz, mint egy csöves, aki kinyalja a margarinos dobozt...

Jól érzem magam és ez elég jó. Ennek legfőbb magyarázata, hogy rengeteget olvastam a hetekben, ami hatással is volt a szememre. Jobb oldalt kipattant egy ér, így kényelmetlenül kellett abbahagynom. Túlzásba viszem a dolgokat bármiről is legyen szó, nyilvánvalóan nincs meg nekem az aranyközépút. Nem is olyan régen csodálkoztam, hogy annyi mérleget ismertem meg nem is olyan kicsi időn belül. Már nem lepődök meg, mert tudom, hogy mindenki érzi labilitásom.
Nem tudom mire fogni és nem is akarom, persze kész érvekkel próbáltam megmagyarázni, hogy mi is okozhatta bennem ezeket a dolgokat, de erre sem tudtam semmi reális dologgal érvelni. Szerintem ez mindig is bennem volt. Születésem december elejére esett, az aszcendensem pedig bak. 2 ellentétes jegy, ami egyértelműen (vagyis számomra) azt jelenti, hogy harcolok önmagammal. A búskomorságot a középkorban úgy magyarázták, hogy, ha egy kísértet megérinti az élőt, akkor az mindig vágyakozni fog a halál után. Bennem van és ezt nem tagadom, de nem akarom ezt a közelemben.
Kényszeresen próbálok segítséget kérni, akikben látok valamiféle erőt.
Mindeddig ez hiába volt...
Magam küzdök....
Nincs vele gond....
Mindenki annyira erős, amennyire tartja magát!
Apám az öcsémnek úgy magyarázta, hogy a pánikbetegek, minden érzelmi közeledést sokkal erősebbnek élnek át, mint az átlagemberek.
Azt hiszem igaza van...
Amiket most leírtam azokon nem gondolkoztam túlzottan. Minden erőmmel azon vagyok, hogy erősítsem magam és próbálok más dolgokra koncentrálni. Amikor olvasok, akkor egy más világban vagyok és olyan gondokkal kell megküzdenem, amiket valóéletben pillanatok alatt megoldok. Fantasy és egyéb mondaszerű és (kapaszkodjatok) bibliai szemszögű könyvek fognak meg igazán. Nem vagyok még mindig vallásos, de vannak olyan motívumai amiket nem hagyhatok figyelmen kívül. Milyen rosszul is ér, hogy semmit sem tudhatunk biztosra, mert minden csak magunkból kiindulva egy megérzés.

Az angyalok különösen érdekelnek... teljesen megfogtak.

Valamit nagyon elronthattam magamon, de talán én akartam ezt így.
Sokkal érdekesebb ez a játszma és sohasem unatkozom.
Unalom az, amikor semmit nem tudsz csinálni?
Nekem ez nincs meg! A napjaim úgy telnek, hogyha bárki nézné is, akkor úgy gondolná, hogy egy filmet lát.
Én ezt gondolom...
A filmet én írom, a kellékek adottak, a vége ismerhetetlen. (Hiszen ilyen egy jó film: meglepődsz a végén, hogy te nem is erre a végletre gondoltál...)
Én nem tragikusat akarok!
Lehet, hogy nyáladzás ez most, de a vége igenis legyen olyan, hogy tudjam nem kell második részt csinálni... minden benne volt ami lehetett és az időből sem futottam ki.

Akkó baszd meg és teljes lesz! :")

Most úgy érzem, hogy ahogy a poszt elkészül, rendesen rákapnak egyesek. Az utóbbi 1 hónapban számtalanszor megkaptam, hogy hiányoznak egyes emberek életéből.  Hát köszi :) Jól vagyok! Elkezdtem a matekot kidolgozni, csodálkozok, hogy eddig nem égettem el a könyvet látványos rituálé közepette... nos legszívesebben azt tenném :P Megkerestem a nyolcadikos matekomat és most abból jegyzetelek, hiszen a mostaniban ennyit értek: "blaabla konvex blabla és most bla"....

Szilveszterem fantasztikus volt, kivéve, hogy hajnali négykor Kristóffal 2 órát ott fagyoskodtunk a valóvilág villától egy köpésre. Budatétény... fákk beléd! :D

Azt hiszem újra kellene nézegetni egy iskolafélébe, mert ez most szép, de élőhalott vagyok, vagy sem... az alkotmány kötelez. ^_^

Napokat szenvedtem az messengeremmel, hogy Kristófot visszatudjam jelölni, de nem engedte... Letöröltem és felraktam újra, de nem változott semmi.... Csináltam egy új címet és senkinek nem adom oda... ha kell majd én felveszem az illetőt.
-

Most viszont sietnem kell :)) Helló