Nem boldog névnapom

Reggel elaludtam és 20 perccel a vártnál később keltem apám ébresztésére.
Rohantam és alig volt időm összeszedni a cuccaimat és feldobni az alapozót. Gergő ma bepróbálkozott a sulimnál, hogy átveszik-e. Babsy a korábbival jött ma, mivel az öcsém megkérte rá... Kedden megkértem én is, de akkor ez nagyon nem akart összejönni.
Mindegy, túltettem magam, aztán közölték, legalábbis apám, hogy velem nem megy sehova, ahogyan kinézem. (Tüll szoknya). Babsynál rákérdeztem és azt mondta majd később jön. Jó van, újabb zuhanás a mélybe. Az állomáson Reniékkel dumáltam és pár perc elteltével megjelentek öcsémék. Apám észre se vett (letagadott), Gergő és Babsy úgy szintén.

Figyelmetlenségemből és, mert tanultam a németet elhagytam a patkómból a golyót. Hurrá. Pont jött a vonat így egyáltalán nem tudtam megkeresni.
Leültem Reniékhez és fullosan összetörve hallgattam az Alvint tanulás közben.

A vonatról leszállva apámék gyakorlatilag 100 méterre lehagytak és nem is látszott túlzottan rajtuk, hogy érdekelném őket. Gergővel ezt közöltem, utána hátramaradtam, mert féltem, hogy robbanok.
Suliba az idegeim a falat súrolták és nem tudtam nem feszült lenni.
Biológia órán, mikor bementem a terembe kurva nagy sokk ért. Babsy elült mellőlem a Nikiékhez. Szép! Kirohantam és pont Kríss jött szembe. Nagyon sírni akartam, de nem ment.
Tesin rákérdezett, hogy mi bajom van. Annyira nem voltam magamnál, hogy nem tudom mit válaszoltam, de hogy többet nem szólt hozzám az biztos. Kimentem a folyosóra, leültem a padra gondolkozni és lenyugodni.
Amikor elkezdődött az óra Fruzsival trécselt és a folyosón a padon rám jött a légszomj. Elrohantam vécére, vizes cucc a kezemre és szépen lassan venni a levegőt, amit kurvára, hogy nem lehet ilyen helyzetbe...
Pár perc elteltével visszaballagtam, bementem az öltözőbe és hívtam anyut. Teljesen kibuktam, sírógörcsöt kaptam és mint mikor a sakkjátszmába észreveszed, hogy nincsen hova érdemes lépned, teljesen a szemem előtt lebegett, hogy GAME OVER.
---------------------------------------------------------------------------------
Mindig olyan fura érzés jár át, mikor látom Misát a suliba és ő is látja, hogy Kríssel vagyok. Van egy érzésem, hogy mit gondol rólam, mert hallottam 1-2 dolgot még anno. Persze nem hiszek az ilyen szájról kapott dolgoknak, de mostanában nagyon megfordulnak a fejemben a dolgok.
Nagyon bűntudatom van, hogy gyakorta vele vagyok, de hát már nincs semmi közük egymáshoz.

Viszont most láttam egy kiírást tőle amit Kittinek írt:   

 ....nagy kofferba jó pakolni, de ciki vele utazni;D....ugye-ugye??XD

Attól tartok, hogy ez nekem szól... Nem vagyok sovány, sőt kifejezetten tehénnek tartom magam és kurvára mindig az jár a fejembe, hogy úristen, hogy lehet velem egyáltalán mutatkozni...

Ha ez a kiírás nekem szólt, akkor okkal akadtam ki most... de persze egyszerre és mindenen...