Én hülye választottalak magamhoz,
Barátom voltál, a hű bizalmasom.
Kést adtam a kezedbe, hogy védd magad
De helyette bennem mélyen megforgattad.
Erőnek hittem, hogy itt vagy, de csak érdek.
Érdekként álltál mellettem. Igen, mindent értek.
Tetszik a látvány? Mond csak meg nyugodtan,
Most már úgysem érsz el semmit a szavaiddal.
A kés már rég nincsen itt a bordáimnál,
Nem haltam bele, csak erősen lesokkoltál.
A seb mély maradt és talán el sem tűnik,
Idő mindig kevés, de ez csak az életen múlik...
/Ansen/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése