Mond azt, hogy nem és békén hagylak,
Prédikáció kell tudod, de csak a papnak.
Vártam, hogy mondjad, de néma voltál,
Kereszted hagytad, végleg visszavonultál.
Csak számomra vagy fontos, hisz elterelnek,
Szavaknak hiszel és nem a tetteimnek.
Nem búcsúzok, mert többet nem várlak,
Csak annak adok reményt, akik visszatalálnak.
Minek higgyek és nézzem az üresen tátongó falat,
Amit az újak úgyis lebontanak, majd üzennek hadat.
Minek álmodjak szépeket és lássak a jövőbe,
Ha a szívem sóhajt és elhal a rozsdás tőrbe.
/Ansen/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése