Én naiv, gyökér, fasz... hát persze, hogy.... NEM!
Délelőtt olvastam Kresley Colé vámpiirszerető c. művét. Jó... aki ismeri ne gondoljon rosszra... Szeretem a brutál perverz és vámpiiros műveket... és akkor meg mi van? :DDD
Nagyon rosszul voltam egész délelőtt... magány kerülgetett....
Délben apu felhiivott, hogy fél 1-kor mehetünk vásárolni... Tegnap megbeszéltem vele, hogy szeretnék anyunak tortát csinálni születésnapjára. Megkerestem egy egyszerűbb receptet... hisz ismétlem.... kurvára, hogy nem aludtam. Mindenekelőtt az volt az ötletem, hogy pénteken megcsinálom, lepasszolom a szomszédba és vasárnap átcsempészem, hiszen julius 10.-én van a születésnapja.... Igen ám... De apu közbeszólt.... Ez van...
Végeredmény, hogy ma megcsinálom és este megünnepeljük egy laza tortazabálással...
A vásárlásra elég büszke vagyok. Kibiirtam zokszó nélkül apámnak a hülyeségeit... nem akartam vele vitatkozni és ilyenkor a legantiszociálisabb dolog amit tehetek: Hagyom a picsába.... A nap sokkoló röpke percei azért természetes megvoltak. Hogy is mondja ezt Máté (avagy Migiri)?? Forever Alone.... Beszarok :DDD
Ahogy apu szenvedett a zacskókkal, hogy inkább kézbe vitte a cuccokat, minthogy Gergőtől segiitséget kérjen (aki itthon dögölhetett a gép előtt...) az számomra elég jégzuhany húzás volt...
Úristen -.-". Amikor elhaladtam egy ablak előtt, láttam magamat... és mit ne mondjak... ha hányni nem is hánytam a depresszió kerülgetett...
Babsy közölte velem, hogy apukájával vásárlás után látott minket és el is engedett az úton... (Borsodi almás volt a kezemben... Szar volt...)
Mikor átmentünk a postára (Megjegyezném nagymama kocsival, ami számomra egyáltalán nem gáz... már... ) apunak odavetettem.
-Én hazamegyek viszem az egyik szatyrot és a kocsit. Utálok közösségbe menni...
Elvörösödött és arra gondoltam, hogy a Borgödröt fogja felhozni... és aztán hiába magyarázhatom, hogy ott ismerek nagyjából mindenkit....)
-Hogy leszel ügyvéd, ha középiskolába se jársz??!
Most komolyan egy mosogatószivacs vagyok?? Agyfaszt kapok. Elszédültem, nem kaptam levegőt és elindultam hazafelé semmiféle vásárolt bigyusz nélkül. Nem tudom, hogy jutottam el a kapuig, de az, hogy alig láttam és kiinszenvedés volt, abban ugyanolyan biztos vagyok, minthogy most mindig rápillantok a fészbuk-fülre.
Kaput már nem tudtam kinyiitni csak előtte lerogytam és egyszer kiabáltam, hogy Gergő!!... de többre nem futotta... ráztam a kaput és olyan érzésem volt, mintha fojtogatnának....
Elfen Lied beütés nem? Csak annyi különbséggel, hogy senki nem volt a közelembe, aki bármit is tehetett volna a jobb vagy rosszabb állapotomért...
Egy nő emlékezetem szerint elment mellettem, de akkor hagyjuk ott a kis rohadékot, nem??!!
Mindegy, apu hazafelé meglátott, szépen nyugodtan beküldött és oltott, hogy nekem már semmit sem lehet mondani.
Szerinte ezt én kurvára, hogy élvezem?
Felrohantam a szobámba, nem siirtam... zokogtam és levegőért kapkodtam.... Apám közben, hogy a tortát majd megcsinálják ketten az ákossal... (de várjunk csak... ez az én születésnapi ajándékom ... anyunak!)
Bevágódtam a fürdőbe, szétborogattam mindent egy borotváért és elkezdtem rágni tördelni, hogy kijöjjön az a nyomorék penge. Természetesen még mindig nem kaptam levegőt, bőgtem és reszkettem.
Erősen összenyomtam az eszközt és a penge beállt az ujjamba.
Igazából semmit nem éreztem, csak azt, hogy a sötétvörös vérem folyik végig az ujjamon, lefelé a szőnyegre amin térdeltem.
Berohantam a szobába, kiszedtem belőle a pengét és le akartam szedni a karosomat.
Gergő bejött.
-Jól vagy?
Észrevette a kezemen és a padlón az ömlő vért és azonnal kiment...
Egyedül....
Pár másodperc múlva apa berohant, kivette a kezemből a pengét és elkezdett dühöngeni. Rámordiitott, hogy megyek vissza a Bethesdába ő nem baszakodni velem.
Felhiivta anyut és folyamatosan azt hallottam mi vagyok...
Igen... tudom mi vagyok... hogy egy szörnyeteg, emberi faj számára elviselhetetlen, antiszociális, életre képtelen populáris fasz vagyok.... az utóbbi legalábbis fészen...
Egyedül voltam és ez az egyetlen dolog ami kibirrhatatlanná tette a perceimet ami nem a fájdalom volt, hanem, hogy egy bazi mélyen bevágtam és láttam a csontomat...
Ültem csendben és néztem a ujjamból kiáramló, megnyugtató vér látványát... Gergő bejött és megkötözte...
Lementem és szarul nekiláttam a tortacsinálásnak.... Nagyon sokat vacakoltam azzal a nyomorék krémmel de a végén csak kijött valami felismerő.... Mindenesetre nagyon finom volt... Misának és Babsynak raktam el 1-1 szeletet... a többit sajnos megettük.... hmmm ^^
És legvégül... Hogy jelezzem a kedves kis környezetem felé az állapotomat, kijelenteném, hogy igen kurvaszarul vagyok. Ebben a posztban is kifejezést adtam ezzel a kikúrt világgal kapcsolatos e-perci elméletemet, hogy igenis elmehet a faszomba a sok öntelt gyökér fasz. Tudom, hogy az obszcén kifejezéseimmel lealacsonyiitom magam a sok kis tökéletes és kedves ember között, de hagyjuk már... Én lemegyek következmények nélkül a szintemen... hisz már úgyis egy tehetségtelen gyökér vagyok.
De!
Elegem van, hogy barátaim, akikben vakon megbiizok átbasznak.
Elegem van az erkölcstelenségekből.
Elegem van a szürke emberekből, akik csak úgy elsétálnak mellettem, ha fulladok.
Elegem van hogy mindig úgy érzem, hogy egyedül vagyok egy sötét szobában.... egy diszkrét pókhálóval....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése